20. rész:)) New York.. :( :)

Na emberkék meghoztam a kövi részt ami eléggé hosszú lett, remélem azért nem gond :DD Komizni feliratkozni... plz :) :) Nem is szaporitom a szót tovább akkor ime:
......................................................................

2 óra (!!!) gondolkodás után kipakoltam a bőröndökből. De ezzel csak azt értem el, hogy a szokottnál is nagyobb a rumli. Utálok elpakolni na mindent csak nagyjából berendezkedtem. Kicsit később anyu is feljött segiteni.

- Nem tetszik az ágynak a helye.- nyavalyogtam.

- Akkor ez megoldható rakjuk át máshová. Alexandraa.- hivta a segitséget J

- Átrakhatjuk a z ágyat egy másik helyre??

- Persze nyugodtan ez már a te szobád!!!- jelentette ki Alex néni.

Na szóval akkor anyuval elkezdtünk rendezkedni. Az ágyam helyét sehogyan sem tudtam eldönteni. Elhúztuk a fal mellől, az ablak alá raktuk aztán vissza a fal mellé, megint vissza az ablakhoz és még ezt 5X eljátszottuk. A végén egy teljesen más helyet választottunk neki, véglegesen az ajtó mellett maradt. Szegény ágyam :D. Na mindegy.. Egész napot pakolászással töltöttük.. Este felhivtam Niallt, éjfélig beszéltünk. A többiek sorra kiabáltak ele a telefonba… Csak úgy átlagosan hülyéskedtek egyet- kettőt. Éjfél után 5 perc búcsúszkodás után hagytuk abba. Már most hiányzik! Miért nincs itt mellettem, az- az ember aki a legjobban szeretek?. Könnyes szemmel aludtam el, borzalmas volt visszagondolni arra a búcsúzkodásra, teljesen összeszorult a szivem L

Reggel kicsit depressziósan ébredtem, a szemem teljesen be volt dagadva, azt hiszem sirtam álmomba, meg még fura is volt egy teljesen másik házba ébredni. Augusztus 1.-je van. Új hónap, új hely, új szoba, új ház… egy teljesen új kezdet. A depressziómnak köszönhetően fél óráig kerestem a fürdőszobát, aztán nem találtam le a lépcsőn. Amikor végre leértem, eszembe jutott, hogy fel is kellene öltöznöm. Szóval a további fél órát a szobám keresésével töltöttem. Délig készen lettem a reggeli készülődéssel mikor anya megszólalt:

-Hát grat, hogy ilyen hamar elkészültél, bevallom én sokkal rosszabbra számitottam..

- Megnyugtatlak én is.- mondtam kicsit sértetten, és a reggeli depresszió is hallatszott a hangomba. – Mi lesz a reggeli??

- Kicsim már DÉL van! – mutatott az órára mosolyogva.

- Na jól van akkor ebéd szerintem ez tökre mindegy.

- Jó-jó tudom mire gondolsz..

- Na akkor mi lesz az ebédi- reggeli?

- Pizzát sütöttem…

- Reggelire?? – kerekedett el a szemem.

- Kicsim már mondtam hogy dél van.

- REGGELI KÓMAAAA.- ez elég rosszul jött ki, mármint nincs reggel…

- Oké- oké. De akkor sincsen reggel. Szóval akkor még lesz desszert is. – fellapozott egy étlapot. - Valamilyen újfajta sütiJ.

- Na neee már minek az étlap? Nem étteremben vagyunk!!

- Ez csak egy lap, amin rajta van a menü…

- Vagyis étlap!

- Neem. Nem is étlap!

- Tudod néha már kezdesz felidegesiteni! – felrohantam a lépcsőn és a szobámba készültem menni..-  Merre is van a szobám??

- Jó kérdés, fogalmam sincs!

-Ezzel aztán rengeteget segitettél!!!

- Hagyjuk majd megkérjük Alex nénit, hogy vezessen körbe még egyszer.

Megráztam a fejem és lesétáltam megint vissza a konyhába.

- Hol van Alex néni? –kérdeztem

- Dolgozik… Nincs kedved eljönni velem körülnézni a városban, plázázni…

- Persze, van, mikor indulunk?

- Ebéd-reggeli után.mehetünk J.

A plázáig fél órás volt az út autóval. Sokkal hosszabb mint Londonba volt. Hjaj de csak volt.. Viszont a pláza 2X olyan nagy. WOW. Ha ezt Jane látná J. Elég fura az új pénznem a dollár, mé nem fizethetek fonttal. Emiatt össze is vesztem egyik eladóval… Következőleg anyu bement egy bankba, én pedig a NewYorkerbe ( mivel a bankkal szemben volt). Éppen a ruhák között matattam mikor megcsörrent a telefonom. Niall hivott, én persze habozás nélkül felvettem.

- Szia manó! Szuper hirem van!

- Szia! Milyen hir?

- Képzeld megyünk New Yorkba turnézni.

- Hát ez szuper, akkor majd talizunk, de most le kell tennem mert plázában vagyok. Puszilom a többieket is!

- Oké szia!

- Helló.

Nagyon jó kedvem lett hirtelen! Olyannyire, hogy kedvem támadt venni valamit… Egy angol zászlós pulcsinál döntöttem, ami elég érdekes volt Amerikában. Anya már várt az út másik oldalán. Annyira el akartam mondani neki a jó hirt, hogy körülnézés nélkül ráléptem az úttestre.

-Anya, anya, képzeld mi történt…- rohantam felé, azonban ezt a mondatot nem tudtam befelyezni.

Egy hatalmas dudálást hallottam, utolsó autó kép villand be, én mozdulni sem tudtam, megdermedten álta az út közepén. A következő pillanatban pedig minden elsötétült…

19. rész:)) Utolsó nap Londonban :(

Több mint 2000 oldalmegtekintés. OMG. Köszönöm mindenkinek, de tényleg Xx.
.................................................................

Csak úgy mentek a percek, órák. Elment hamar az este, sajnos. Anya hivott, hogy délre legyek otthon, mert még be kell pakolnom, bláábláábláá. Külön hozzátette, hogy hozzam át Niallt. ( Szerintem majd inkább ő visz át engem). Megbeszéltük: SEMMI CIKIT NEM MOND NEKI!!! Erre anya felröhögött… Mi olyan vicces??!
Másnap Jannel összeütöttünk a fiúknak egy kis búcsú ebédet, spagettit. Nagyon izlett nekik.
Délbe elindultunk haza, hármasban Jannel, Niallal, és magammal. Segitettek bepakolni.. Sikerült az összes cuccomat bezsúfolni 5 bőröndbe. Szomorú volt látni az üres, szinte kihaltnak látszó nem túl hangulatos szobámat. Ez van. Költözünk. Egy új hely, új kezdet, új (régi) ház.. A reptérre 6ra értünk, még beadtuk a bőröndöket a csomagszállitoba. Egy óra múlva késszen voltunk. 1 óránk maradt elbúcsúzni.. Megérkeztek a többiek is. Mindenkit megöleltem csak sorba… Persze Niallnál több időt töltöttem.
-Vigyázz magadra, kis manó!
- Rendben, remélem minél hamarabb újra láthatlak.
Még megegyeztünk, hogy minden nap beszélgetünk telefonon, irkálunk TWITTEREN. Egy szóval tartjuk a kapcsolatot. Kicsit szorongva gondoltam bele, jaj távkapcsolat elég sok pár szétmegy emiatt… És Niallnak pedig ott van a több millió lány, akik mindig valahogy rámozdulnak…
Sóhajtva néztem körül immár utoljára Londonban.
- Hiányozni fog ez a város…
„ A New Yorkba tartó repülőgép 15 perc múlva felszáll, kérem az utasokat szálljanak fel a gépre” Üvöltött a hangszóróból a bemondó. Nekem pedig megdobbant a szivem. Itt az idő. Még egyszer utoljára, megcsókoltam Niallt, megöleltem Janet, hiszen kitudja látom –e még őket valaha .
-Kicsim ideje indulnunk, üljünk le mert nem lesz hely…  - szólt anya.
Niall nem nagyon akart elengedni, nagyon szoritott magához, és őszintén mondom én sem akartam elengedni őt. Akárhogyan rejtegette, azért láttam, hogy könnyes a szeme, az enyém is.
- Sam, légyszi gyere…  Itt hagy a gép.- ezt mondjuk én nem is bánnám, de mindegy
- Oké
És eljött a pillanat amit abszolút nem vártam. Eljött az utolsó pillanat amikor a szemébe tudok nézni. Az utolsó amikor karjaiban érezhetem magam. Ami nagyon gyorsan eltelt. Felmentünk a gépre, elég hamar találtunk helyet ( Pontosabban anyu talált engem meg csak húzott mivel semmit nem láttam a könnyektől). Az égből láttam a Big Bent, a London Eye-t, a piros buszokat… Végre megtaláltam a helyem, és most el kell hagynom Londont?? Ez az én formám.  Egész úton bőgtem. Nem tehetek róla, szörnyű ez az egész.
Mikor megérkeztünk, reggel volt. Alexandra nagynéném boldogan üdvözölt minket, értetlenül nézett rám, nem értette mért bőgtem szét a szemem. Ezek még nem hallottak a szerelmi bánatról? Szánalom -.-. Megmutatta a szobámat. Betóltam a bőröndjeimet a szoba közepére. Most nem volt kedvem kipakolni. Leültem a bőröndök közé és nagyon- nagyoon elgondolkodtam, könnyes szemmel néztem ki az ablakon, hallgattam volna a madarak csicsergését de a hangos nagyváros hangját kellett…

18. rész :)) Ezen is túl vagyok

Itt a kövi, igyekszem minél hamarabb hozni a 19.et is :D Irjatok a chatbe, iratkozzatok fel, komizzatok :))
.......................................................

- Lehet hogy elköltözünk.

- Mi van? Miért? Mégis hová? Messzire? Mennyi időre? Muszáj menned? – hadarta a kérdéseket.

- Azért mert tegnap megtámadott minket apa, veszélyben vagyunk, eléggé messzire, New Yorkba a nagynénémhez, a világ másik felére. Nem akarlak itt hagyni titeket. De most kénytelenek vagyunk elmenni, ha tudok biztosan visszajövök…- mondtam levegő vétel nélkül, de mikor befejeztem már annyira elfogyott a levegőm, hogy elkezdtem fúldokolni.

- De-de mit fogunk nélküled kezdeni magunkkal, halálra unjuk magunkat…

- Figy, ha gondolod velem tarthatsz, mi lesz Liammel úgy megkedveltétek egymást…

A következő pillanatban az egymás vállára borultunk ez olyan tipikus besztfrendes dolog J L.

* *Útban az 1Dhez**

- Hogyan fogod elmondani Niallnak?

- Az az igazság, nem akarom félrevezetni, szerintem csak egyszerűen elmondom mást úgysem tudok csinálni.

Becsöngettünk és Harry nyitott ajtót. (Össze voltak kötözve Ashlynnel, már megint mit művelnek ezek itt?!) Bent folyt a kupaktanács, veszekedés. Oda mentem Niall mögé és hátulról eltakartam a szemét J

- Helóó! Hát ti meg mit csináltok?

- Éppen mersz vagy felelszezünk… Csak hogy értsd én mondtam Harryéknek hogy kötözzék össze magukat :D.

- Jah akkor már minden stimmel .

- Egyébként nagyon jó hogy jöttetek.

Felmentünk a szobájába, gőzöm sincs hogyan kezdjek bele. Nehéz este lesz…

- Mizujs? Érzem hogy valami gond van? - kérdezte

- Áááá semmi különös…- mondtam megszokottan, aztán észbe kaptam.- vagyis semmi jó, elköltözünk…

- Miért, hova?

Elmeséltem mindent részletesen és nyeltem egy nagyot. Következett az 5 perces néma csönd ami egy napig tűnt. Jaj.

- Most ugye csak viccelsz?

Nem szóltam semmit csak lehajtottam a fejem és sóhajtottam egy hatalmasat L L L…

- Saam, itt vagy? Ugye csak viccelsz? Nincs április 1.!!!

- Sajnos nem bár viccelnék!

-  Ami tegnap történt szörnyű volt! Megértelek titeket- mondta, bár látszott hogy kicsit csalódott volt.

Nyakába ugrottam, megcsókoltam.

-Annyira szeretlek.

-Nagyon fogsz hiányozni. Remélem minél hamarabb vissza tudtok jönni.

-Niall még el sem indultunk…

- Tudom de nekem már most hiányzol. Mikor mentek?

- Holnap este.

- Ilyen hamar?

- Muszáj apa kiszámithatatlan. Addig jó lenne kihasználni az időt.

- Ja számoljunk visszafelé??

- Én azért egy kicsit izgisebbre gondoltam.

Na csak ez kellett neki, fölkapott levitt a konyhába, kivitt az udvarra. Beledobott a medencébe.

- Nem unod méég?- mondtam csurom vizesen, csapkodtam a vizet :D.

- a-aa! – beugrott utánam, ezzel még a hajam is vizes lett, szuper. – Már úgyse csinálhatom túl sokat.

- Ameddig itt vagyok akár mennyiszer!!!

- Okés akkor reggel igy keltelek…

- Most már aludni sem fogok merni :D.

17. rész:)) Ez már rosszabb nem lehet!!!

Jó tudom- tudom nem lett olyan hosszú, de igyekeztem izgire megirni :) Új rész lehet, hogy jön már holnap!!! De csak akkor ha addigra meg lesz a 3 komi :D Na jó olvasást, komizzatok Pliiiz:))
............................................................................

Szokásom szerint az ún. pizsamámban mentem le reggelizni. Anya épp rántottát sütött . Aminek kifejezetten örültem. Bár a tegnapi nap miatt semmi étvágyam nem volt, egy keserű gombóc jött fel a torkomba. Nagyon pocsék érzés volt. Mi lesz, ha visszajön apa? Nem akartam enni, egy harapás sem ment belém.

- Kicsim…Gondolkodtam a tegnapi napon…

- Hogy-hogy? Mármint melyik részére az apusra vagy a Niallosra?

- Arra amikor apád betört azt hiszem nem nagyon emlékszem mi történt… De visszatérve Niallhoz. Jól választottál, szuper kedves srác, jó a humor, és azok a kék szemek… Egy szóval nagyon aranyos…

- Tudom- tudom, de ezt most máskor, most kérlek ne térjünk el a lényegtől. Mi van az apával?

- Amit most mondok, annak nem hiszem, hogy túlságosan fogsz örülni… Én sem akarom ezt, de ha muszáj- mondta lehajtott fejjel.

- Anya kérlek bökd már ki!!!- a szivem úgy zakatolt JAJ. Félek mi lesz ebből.

- Nem akarlak elszakitani se Janetől, se Nialltól…

- Mi van?

- El kell költöznünk apád miatt… Nem szabad hogy újra ránk találjon Kitudja mit találna ki. Nem engednélek el semmiképpen vele.

- Mégis mennyi időre? És hova?

Nem hagyom itt a barátaimat. Igaz csak egy van Jane, meg persze az 1D.

- Talán New Yorkba mehetnénk a nagynénédhez. Pontosan időt nem tudok mondani. Az is lehet, hogy ÖRÖKRE.

Ez a szó most nagyot ütött belém, elkerekedett a szemem.

-Ö-ö-ö-örökre?- dadogtam. Még a hangom is berekedt. Kicsordult a szememből egy könnycsepp.

-Igen meglehet!

- Mikor indulnánk?

- Ha minden jól megy akkor holnap 9kor, este.

- Ez azt jelenti hogy addig el kell búcsúznom?

- Sajnos igen, később nem mehetünk, apád kiszámithatatlan. De Sami ha gondolod most átmehetsz a „kis! Barátodhoz, azt sem bánom ha éjjelre ott maradsz!!!- mondta. Kis??? 19 éves ANYÁM!!!

- Oké! –válaszoltam tömören.

Őrület! Hogyan mondjam el Janenek, hogy elmegyünk, és Niall? Mit fog szólni? Elköszöntem anyutól és átmentem először Janehez. Majd később átmegyünk a fiúkhoz is.

Jobbnak látom ha először Jane tudja meg. Mrs. Clark nyitott ajtót.

-Sia Sam! Janehez jöttél?

-Jónapot! Igen. – mondtam én.

- Helló Jane! – mentem fel a szobájába. Épp a laptop előtt ült, eléggé belemerült a twitterezésbe , ezért amikor megszólaltam kicsit megrezzent.

- Nem tudtál volna észrevehetőbben bejönni? –ripakodott rám, de közben persze mosolygott.

- Mii? Mégis hogyan?

- Mondjuk kopoghatnál, vagy esetleg nem kellett volna ilyen hirtelen megszólalnod!

- Jaj, Jane, hogyan köszönjek? Fokozatosan hangosodva, mint az ébresztőöra?

- Aha igen! Akkor máskorra megbeszéltük… mellesleg heló.

- Kitudja, hogy lesz-e máskor. –szomorodtam el.

- Hmm? Mi van? Jól hallottam?

- Jól hallottadLLL

- Mit értesz ezzel? – kérdezte elkerekedett szemmel.

................................................................ 

KÖVI 3 KOMI UTÁN, TALÁN HOLNAP!!!

16. rész :)) Niall nálunk

Meghoztam immár a 16. részt. Sajnálom hogy megint ilyen későn de kárpótlásul a 17. extra-extra hosszú lesz :)) Remélem tetszeni fog :D
...........................................................................

Én csak lehajtott fejjel álltam, nem szóltam semmit. Hirtelen egy hangra lettem figyelmes: Csrrrn megszólalt a csengő. Apa kicsit megijedt, felnézett az ajtóra. Majd még egyszer megszólalt a csengő. Fellélegeztem, nagyon megkönnyebbültem, le sem tudom irni hogy mennyire. Apa a hátsó ajtó felé vette az irányt..

- Úgy látszik kaptál egy kis időt a döntéshez, de nem ez volt az utolsó eset hogy láttatok, még találkozunk! – kiment a házból. Anya már elég jól magához tért.

- Mi történt? – kérdeztem és próbálta leszedni magáról a kötelet.

-Apa! Apa itt volt és azt mondta, ha nem megyek vele, megöl. Téged teljesen elkábitott…

- Hogy-hogy elment?

Csöngettek, gondolom nem akarta hogy lássák. –mondtam.- Jaj elfelejtettem kinyitni az ajtót.

Tényleg, ki lehet az ilyen későn? Jane biztos nem. Kinyitottam az ajtót, és két kék mosolygós szempár nézett rám. Én ösztönösen elmosolyodtam. Hát igen Niall volt az.. Kicsit örültem hogy itt van mert jó volt őt látni, de most már magyarázhatok anyunak! Szuper!

-Szia.

- Először: Szia! Másodszor: Hát te mit csinálsz itt ilyen későn?

- Hát akkor … Először: Miért zavarok? Másodszor: Nálunk hagytad a napszemüvegedet, csak visszahoztam

- Ja oké köszi! – megint elmosolyodtam. Mindegy, Niall ezt hozza ki belőlem.

- Ki az Sam? – kiabált ki anyu.

- Jó estét! –köszönt be Niall illedelmesen.

- Ooh! Szia! – köszönt vissza anya. Bár nem hiszem, hogy kinek. – Ki a kis barátod?

Na szuper kezdődhet a magyarázgatás.

- Anya, bemutatom Niallt. – ahogy meghallotta a nevet mindjárt képben lett, mert persze elolvasta a naplómat -.- ( ezért még mindig haragszok rá)

- Örülök, hogy megismerhetlek! –állt fel a székről. ( Valahogyan leszedte magáról, a kötelet, magam sem tudom hogyan. Anya kissé titokzatos egy nő!!!) – Nincs kedved bejönni, beszélgetni egy kicsit?

- De köszönöm.

Jaj. Abból soha nem jön ki semmi jó ha anya beszélgetni akar.

Niall és anya leültek az ebédlőbe. Én még bezártam a bejárati és a hátsó ajtót. Nehogy apa meglepjen minket. Sőt még fent a szobámban is becsuktam az ablakot. Sosem lehet tudni, bár az ablak mivel emeleten van ezért nem nagyon tudom minek csuktam be, hiszen apa repülni nem tud, TALÁN. Még a végén a függönyöket is behúztam, lementem Niallékhoz, akik megállás nélkül egymás szavába vágva nyomták a dumát, nevettek valamin. Talán nem hozott még cikis helyzetbe. ( Ezt lekopognám, olyan kiszámithatatlan mint az időjárás). De most ez tök mindegy J. Niall itt van, elég jól meg is úsztam ezt az ismerkedést.. Bekapcsolódtam a beszélgetésbe, most inkább ha helyesen fogalmazok akkor „NEVETÉSBE”. Bár teljesen tudatlanul, fogalmam sem volt min nevetek. Mikor elkezdtem nevetni, ők egy pillanatra megálltak, aztán azon nevettek, hogy nem tudom min nevetek… Szóval ilyen volt az este, ja persze még utána 1ig beszélgettünk. 2kor aztán Niall kijelentette:

- Nekem már tényleg mennem kellene, mert a srácok képesek lennének utánam jönni , abból soha nem lesz semmi jó- nevetett. – Louis hozna vizipisztolyt… - most én nevettem el magam. Anya nem tudta( még jó!!!) min nevetek.

- Nem igy képzeltelek el Niall. Mondjuk azt gondoltam hogy helyes vagy, Sam naplójából…

- Anyaa! – állitottam le. A szivem a fejembe dobogott, éreztem hogy tiszta vörös lehetek. Niall csak mosolygott.

- Viszlát!

- Szervusz!

- Szia! –köszöntem végül én.

* Miután Niall elment*

- Muszáj volt ezt? – kérdeztem

- Miit?- nézett rám értetlenül. Én csak legyintettem egyet

- Jóéjszakát! – mondtam, nyomtam egy puszit az arcára. Anyu csak nézett utánam, bamba arccal. Hiába ez ANYA. Mivel nem volt kedvem pizsamát keresni ezért csak egy rövidnadrágban, ujjatlan pólóban aludtam el.

Másnap madarak csicsergésére ébredtem.....

15. rész:)) Úgyse tennéd meg!

Sorry a rövid részért de most valahogy nem tudtam hosszabbat hozni :// Jó olvasást:)) 

Nem hittem a szememnek apa állt velem szemtől szemben. Teljesen megváltozott. A szeméből a gonoszság sugárzott. Erre a fekete ruhája még jobban rátett. Ijedten hátrahőköltem. Észre vettem egy kést a kezében. „Úr Isten! Úr Isten!” –járt a fejemben, és csak kapkodtam a fejem anya, apa és a kés között. Felfedeztem anya kezén egy kisebb vágást, késen is ott volt egy vércsepp. Apa szája kicsit elmosolyodott. Az, hogy a mosoly attól volt –e hogy látott minket, vagy attól, megrémitett minket, azt nem tudom. Alighanem a második. Apa közeliteni kezdett anyához, a kés szélén huzogatta a kezét. Én hirtelen elkiáltottam magam.

- Neeee! – nekiugrottam apának, félrelöktem őt.

-  Na mi van? A félénk kis cica beindult? –mondta vigyorral az arcán. –Pont ahogyan számitottam.

- Ameddig én itt vagyok egy ujjal sem bánthatod anyát!!!

- Jaj de félek, Sam, nálad nincs semmi amivel megvéded magad, nekem csak egy mozdulat és megölöm mind2töket.

- Lehet, hogy elhagytál minket, de a saját lányodat nem bántanád!

- Azt hiszed?!! – már felém közeledett. Jaj.

Anya kábultan nézett. Ugy látszik apa alaposan begyógyszerezte. Szuper! Egyedül maradtam hogy megmentsek 2 életet!

- Van egy ajánlatom… - szólalt meg ismét, hirtelen.

- Mi lenne az?

- Ha velem jössz, anyád életben marad! Válassz!

Lehajtottam a fejem. Nem tudtam válaszolni. Erre nem számitottam.

- Na szóval, ha anyádat választod vége mind2tök életének… Ha engem akkor életben maradtok… De…

- De? – vágtam közbe

- Velem kell jönnöd!

- Mégis hova?

- Az most nem mindegy?

- Sam veled nem megy sehova, inkább meghalok!- tért észhez anya, a hangján még mindig hallani lehetettaz altatókat.

Ha apával megyek anyu életben marad, de ha anyánál maradok, akkor apa megöli őt, engem is. Apához semmiképpen nem akarok menni!!! Most mit tegyek?

- Na döntenél már végre? Sietek! – nézett apu az órájára.

14. rész:)) Sok minden történt...

Na összejött az 5 komi, tessék itt az új rész, remélem tetszeni fog, jó olvasást! :)) Addig is PuszPáá!
...................................................................

-Neem, nem mondanám, hogy beleolvastam, vagyis hát csak egy kicsit. Az asztalodon hagytad én csak belenéztem. Ennyi. Nem kell neked magyarázkodnom a lányom vagy, köteles vagy válaszolni!

- Anyuu! Nincs jogod belenézni a naplómba, még akkor se ha a lányod vagyok!%- kiabáltam.

- De igen az anyád vagyok, és azt gondoltam mindent elmondunk egymásnak. Most válaszolj a kérdésemre!

- Nem, nem mondok semmit. Nem akarok úgy járni mint általánosba.

Ja. Visszatérve az általánoshoz. Anyu rájött, hogy ki tetszik nekem. Onnantól elszabadult a pokol az életemben. Anyu bemutatkozott neki, mint leendő anyósa. Ez 7.-ben volt, 2 éven át piszkáltak vele, vagyis addig amig el nem ballagtam, még ballagáson is előhozták. Jaj. Szörnyű, anyuval utána nem beszéltem 4 hónapig. Nem bántam meg, megérdemelte.

- Rendben. Ha gondolod majd beavatsz a kis titkaidba.- mondta és kiment idegesen a szobámból.

„People says we shouldn’t be together…” – szólalt meg a telefonom. Jane neve jelent meg a kijelzőn, a név mellett pedig a közös képünk villogott. Elég viccesre sikerült. Na mindegy. Felvettem.

- Szia! Nincs kedved eljönni a plázába? –szólt bele.

-Heló! Ilyen későn?

- Igen miért ne még csak 8 óra van, a pláza csak 11kor zár.

- Hát részemről oké. Akkor fél 9kor ott vagyok nálatok.

- Jó jó, várlak. Szia

- Szia

Gyorsan felrángattam magamra egy egyszerű farmert pólóval. A póló kicsinek bizonyult. Na szuper! Muszáj volt keresnem egy másikat. Pechemre nem találtam semmit. Mire befejeztem az öltözködést, hatalmas rumli lett a szobámba. Akkora, hogy a padlómból egy 10cm hely se látszódott ki. Mindenhol ruhák és ruhák. Majd ha hazaértem elpakolok  Most mennem kell. Jane vár. Elköszöntem anyutól.

- Hová mész?

- A plázába Jannel.- mondtam. Anyu kicsit gyanakvóan nézett rám. De nem számit gondol, amit gondol. Nagy vagyok lassan 18 éves, élnem kell a saját életem.

A plázába szokás szerint Jane kivásárolta az egész üzletet. Én nem vettem semmit. Elmeséltem neki, hogy anyu alighanem rájött Niallra.

- Mégis hogyan?

- Beleolvasott a naplómba. Eddig csak a nevét tudja. REMÉLEM. De tudod milyen, mivel fiú ezért már mindjárt rosszra gondol.

- Mi? Ki nem néztem volna belőle, hogy olvassa a naplódat.

- Én se. Úgy látszik nem ismerem elég jól a saját anyukámat.

- Hát ez jó!......................................................................

Otthon nem vettem le a ruhámat, úgy aludtam el. Persze az ágyra dobált ruhákat leraktam a földre. Már meg sem lehetett mozdulni, de nincs energiám most elpakolni.

* Másnap 3 óra előtt 10 perccel.*

- Anya el kell mennem 4kor.

- Oké. Nekem meg munkai megbeszélésem lesz.

Semmi olyan, hogy hová mész? Miért? Ki engedte meg? Hát oké. 3negyed 4kor indultam el. Bementem Janeért. Az úton jól kiveséztük a tegnap estét. Pedig csak aludtam. Na és Jane se csinált sokkal több mindent.

Megérkeztünk, Liam nyitott ajtót.

- Sziasztok! Már vártunk titeket.

- Szia! Nem gyújtottad fel a házat? – kérdeztem Jane rám nézett, meglepődött. Ezt elfelejtettem neki megemliteni. Túl sok mindent kellett megbeszélnünk a semmin. J

- Á nem. Csak majdnem. A nagy füstre bejött Tory egy nagy kanna vizzel és a nyomában Berryvel. –mondta de már nem birta tovább, kitört belőle a nevetés. – Berry átvette tőlem a pizza sütést, de már nem lehetett megmenteni, sajnos megégett.

Jane még most sem értette, pedig már azért kapizsgálhatta volna mi történt. Totál szőke. Jó tudom, nem szabadna ilyet mondanom a legjobb barátnőmről az-az egyik, a másik meg az, hogy én is szőke vagyok, hajilag.

- Jól van. Mi lett volna veletek ha Tory nem nincs otthon, és Berry nem veszi át a sütést.

- Akkor helyettünk tűzoltókat találtatok volna a házban. Akik szintén szerintem oltás helyett fényképezkedtek volna velünk. Meg az aláirás a lányuknak…

Most mi nevettük el magunkat, vagyis Jane nevetett, én mosolyogtam. Bár nem hiszem, hogy tudja mit mondott Jane, nem hallotta. Elkábult a látványtól.

- Megjöttetek? –kérdezte Niall.

- Nem, még nem vagyunk itt. Otthon ülök és magyarázkodok anyunak.

- Ja oké. – odajött hozzám és megölelt

A pulton ott hevert az elégetett pizza. Rengeteget hülyéskedtünk, ráadásul Louis le is öntött egy pohár vizzel.

6kor mentünk haza. Ahogy kinyitottam az ajtót nagyon megijedtem.. A konyha bejáratánál anya ült, megkötözve egy székhez. Rohantam segiteni neki. Hiába próbáltam kicsomózni, nem ment. Már-már tiszta erőmből ráncigáltam a kötelet, mikor egy férfi hang megszólalt a hátam mögött. Ijedten hátrafordultam.

13.rész:))Ajándék vs naplós story

Itt az új rész:)) Kövi csak 5 komi után. Jó olvasást:D

...................................................................................

Bementünk egy üzletbe. Egy pillanat alatt lerohantak minket a sikoltozó rajongók A képeket én készitettem. Miközben Niall kiosztotta az aláirásokat addig én kicsit körbenéztem az üzletben. Nemsokára Niall már ott állt mögöttem. Kimentünk az üzletből.

- Adok neked valamit!- suttogta kedvesen a fülembe. –Csukd be a szemed.

Én engedelmeskedtem neki. Mikor kinyitottam a szemem, már egy nyaklánc lógott a nyakamban, amit egy N betű diszitett. Megszoritottam a kezemmel, de megszólalni alig tudtam.

- Csak hogy mindenki tudja, hogy most már az enyém vagyJ. -mondta

Hirtelen a nyakába ugrottam, hiszen egy ölelés többet ér minden szónál. Legalább is ezt mondják. Ekkor észre vettem, hogy az ő nyakában is ott volt az S betű. Ebédig sétáltunk a pláza előtt, rengeteget beszélgettünk. Az apus dolog nem jött szóba. Nem akartam szóba hozni, és azt se, hogy meglássa rajtam EZT.

- Hogyan ment az interjú?- kérdeztem, megpróbáltam elterelni a figyelmemet a rossz gondolatoktól.

- Jól, Harryt valahogy mindig zavarba hozzák, most Ashről kérdezték. De hát hogy is mondjam azok a kérdések…

- Szegény. De miért pont Harryt?

- Nem tudom meg kell tőlük kérdezni. Mikor hazamentünk eléggé ki volt akadva.

- Hát azt elhiszem.

Ebédig csak beszélgettünk. Mondhatni jobban megismertük egymást. Én már ismertem ezért ő ismert meg engem…  Egy gyönyörű étterembe mentünk. Nagyon romantikus volt. Igazi gyertyafényes vacsora, csak ebédbe.

- Mi a gond? Látom rajtad hogy bánt valami…- kérdezte kissé aggódva.

Nem számitottam erre a kérdésre. El akartam volna kerülni azt a témát, de már nem ment. Elmeséltem neki mindent szóról szóra.

-Ez szörnyű. Anyukád miért nem hivott hamarabb?

- Ebbe nem avatott bele, szerintem nem akarta hogy halljam a veszekedésüket.

- Ebben egyetértek.

-Talán jó is hogy nem tudtam meg a buli közben.

A moziba nagyon jól elvoltunk. Popcornnal dobáltuk egymást. Kifelé menet Niall megállitott.

- Várj!- kivett a hajamból egy kukoricát. Összenevettünk

                                                         …………………..

Otthon észre vettem, hogy nem csuktam be az asztalon hagyott naplómat. Gyorsan becsuktam, é becsúsztattam a fiókomba, ahol már- már akkora rendetlenség volt, hogy alig fért bele. Tegnap rakodtam el, csak mindig elveszik valami és feltúrom az egészet. Mindegy.

Twitteren Niallal beszéltem.

-Szia! Mikor jössz át majd hozzánk? Már hiányolunk.

- Szia talán holnap. Jó lesz?

- Nekünk igen.

- Akkor 4re ott vagyok .

- Okés de nekem most rohannom kell. Liam próbál pizzát sütni. Őrület amit leművel a konyhába. Remélem nem fogja felgyújtani a házat!!!! :D Heló.

-:D Sziia.

Becsuktam az ablakot és kikapcsoltam a gépet.

- Bejöhetek?- kérdezte anya

- Persze! – mondtam. Leült az ágyamra

- Amm lenne egy kérdésem.. Ki az a Niall Horan?

Előttem hirtelen minden elsötétült, megszédültem, ráadásul a hideg is kirázott. Jaj.

- Hogy ki? – kérdeztem vissza reménykedve, hátha rosszul hallottam.

- Niall, Niall Horan!- ismételte anya. Én még mindig nem hittem a fülemnek.

- Nem ismerem. – hazudtam, próbáltam elfordulni, hogy ne lássa az arcomat.

- Sam, Sam, Sam akkor nem szerepelne a naplódban.

- Mii? Mi van? Te beleolvastál a NAPLÓMBA?

12. rész:)

- Apád megcsalt engem. Tegnap megmondtam neki, hogy választania kell… mára hűlt helyét találtam a dolgainak, és persze ő se volt itthon. Fogalmam sincs hogy hol van.

Teljesen kábultan, bambán néztem a talajt magam előtt.

- Nem birom felfogni. Én ezt nem hiszem el!- nyögtem ki

Bementem anyuék szobájáába és átnéztem mindent, szekrényeket, fiókokat. Apa cuccai sehol. Hogyan tehette ezt velünk? Mikor beértem a szobámba már folyt a könny a szememből, bedőltem az ágyba. Nekifogtam a naplómat irni igy könnyes szemmel. Bár alig láttam valamit de az most mellékes. Beleirtam Niallt is, apát is, a bulit is. Niallt anyunak nem emlitem most épp elég baja van neki. Lehet soha többet nem látom apát. Olyan jó lenne ha itt lenne, és nem történt volna meg mindez az egész. Most ezek után, nem hiszem, hogy hozzá is szólnák. Felhivott Niall, megbeszéltük hogy holnap hol találkozunk és mikor. Azt hogy milyen filmet nézünk meg egyenlőre titkolta. Elég hamar aludtam el, fárasztó nap volt. Reggel 9kor keltem fel. Gyorsanfelkaptam magamra egy pulcsit és egy farmert nem akartam nagyon kiöltözni.A  naplómat ami az ágyam mellett hevert feltettem az asztalomra. A konyhába mikor leértem, megláttam, hogy anyu elkészitette a reggelimet. A tányérom alá egy levél volt fogatva és alatta egy boriték. A levélben ez állt:

Jó reggelt kicsim sürgősen el kellett mennem otthonról, jó étvágyat a reggelidhez.Hallottam tegnap hogy készülsz a városba, a boritékban találsz 50 fontot… PUSZI ANYA.

A tányéromat 2 tükörtojás és 1 sült szalonna diszitette. Hmm, hiába anya tudja mit szeretek :D

A reggeli után magamhoz vettem az angol zászlós válltáskámat, belepakoltam mindent ami kell. A megszokott tornacipőt most hanyagoltam, inkább egy nyári cipőt húztam a lábamra.

A plázáig kb fél órás az út ezért fél 10kor elindultam Egész úton a tegnapi dolgok jártak e fejemben, ezért gyorsan megráztam ki akartam verni a fejemből, de nem nagyon sikerült. A pláza előtt Niall már ott állt és várt engem. Mikor megláttam a nyakába ugrottam és megcsókoltam.

- Szia kiscsillag!J

- Szia tegnap nagyon hiányoztál. Mikor kezdődik a film?

- Délután 3kor addig is vásárolgatunk és elviszlek egy helyre ebédelni.

- Már alig várom! – mondtam csillogó szemekkel.

11. rész:)) Ezt nem értem!!!!!

Meghoztam az új részt, kérlek komizzatok, remélem tetszeni fog :*
................................................................

- Na akkor. – kezdett bele Niall- Képzeld holnap szabad vagyok .J És el jönnél velem….

- Igen! – vágtam rá gyorsan

- még nem is felyeztem be… Vásárolni, ebédelni.

- Már megadtam a választJ

- Oké. És mi az a jó ötlet?

-Ömm csak az hogy.- ebben a pillanatban megcsörrent a telefonom a zsebemben. Nagyon megijedtem. Anya neve volt a kijelzőn. Na most végem biztosan kapni fogok amiatt nem mentem haza. Miért mindig velem…Ah. De fel kell vennem muszáj. Azért még egy kicsit bambultam magam elé, miközben fogtam a telefont.

- Na nem akarod felvenni?

- De csak- mutattam a kijelzőt.- Érted?

- Figyelj nem nagyon akadhat ki… Legfeljebb azt mondod hogy Jannél voltál vagy mit tudom én…

- Oké, ebben igazad van.

- Haló! –szóltam bele

- Szia kicsim.- mondta anya halkan.-Mi van veled? Miért nem jöttél haza tegnap este?

- Meghivtak minket egy bulira… - mondtam boldogan, láttam hogy közben Niall elmosolyodott. A fotelba ülve hallgatta a beszélgetést.

- Igen? Akkor megértelek. Örülök neki.- hallottam hangján hogy nincs minden rendben.

- Anya mi a baj?

- Majd ha hazaérsz mindent megtudsz!- a hangját szinte már a sirás kerülgette.- Kérlek siess!!

- Anya! Anyaaaa! Ott vagy?- kiabáltam. De minden hiába mert kinyomott.

- Niall most haza kellene mennem nagyon gyorsan….

- Oké de még azért reggelizni maradj!- bögdösött befelé a konyhába. Gyorsan megreggeliztünk.

Mikor már az utolsó harapásnál tartottam akkor jött le Jane félkómásan a lépcsőn.

- Mi van Sam miért sietsz annyira? – ásitott egyet

- Anya hivott sietnem kell mondtam. –miközben rángattam a cipőt a lábamra.

- Mi van?

- Nemtudom én se… De nekem mennem kell légyszi mond el neki… - szóltam Niallnak.

- Okéé

- Sziasztok –köszöntem  és már rohantam is haza. Sajnos az eső félúton el kezdett szakadni szall mire hazaértem teljesen eláztam. Na mindegy, az a fontos hogy hazaértem. Bementem a házba.

- Szia kicsim. –jött hozzám és megölelt. A szemei teljesen ki voltak sirva. Mi történhetett ameddig távol voltam?

- Milyen volt  buli?

- Nagyon jól sikerültJ

Felmentem a szobába. Leültem a gép elé. Várjunk csak … valami nem stimmel, berohantam anyuék szobájába. Sejtettem

-Anyuuu!- kiabáltam.- Apa hol van? Nem úgy volt,hogy ma itthon lesz?- kérdeztem aggódva.

- Kicsim 2 napig voltál távol, de rengeteg dolog történt…

- Mi van? Mi történt? Nem értelek.- vágtam a szavaiba. Anyu szeméből kicsordult egy könnycsepp…

10. rész:)) Az éjszaka

Tadááá meghoztam a kövi részt. Jó gyorsan összehoztátok azt a 2 komit és még többet is:) Ennek nagyon örülök, köszönöm mindenkinek aki irt megjegyzést, és aki elolvasta annak is :D Itt is van a 10. jó olvasást, és ha tetszik és úgy gondoljátok iratkozzatok fel... THX még egyszer :** :)

..........................................................................

Talán mégis jobb lenne ott maradni. Ezért igent mondtunk, kórusban. Jane és Liam felmentek a szobába. Látszott rajtuk hogy nagyon birják egymást, szinte már több mint barátok. Elég gyorsak, egy fél nap alatt, hát hiába… Ashlynt felvitte Harry, és lassan elmentek a többiek is. Bery és Louis a parkba ment sétálni.

*Parkban*

- Mondtam már hogy szeretlek? – kérdezte Lou.

- Igen mondtad már, én is téged!

Megcsókolták egymást.

- Nemsokára éjfél lesz.-mondta Berry.

- Miért félsz, mert ha igen megvédelek, nem fog senki elrabolni.

- Nem dehogy félek, veled soha és tudod hamarabb rabolna el téged egy őrült rajongó:D

- Akkor oké,  igazad lehet akkor ebben az esetben majd te visszarabolsz engem- mondta Louis a viccből.

- De tényleg ideje lenne hazamenni, holnap interjút adtok, és csak hogy tudd nem szédölöghetsz fáradtan ott…

- Elég- elég. Tényleg jó lenne aludni. De csak jó lenne- vágott bele Berry szavaiba, megölelte.

                                                      ………..

Én és Niall a nappaliban ültünk és néztük a TV-t. Egyszer csak felkelt és ment a szobájába. Hmm vajon mit forbat megint a fejében? Nem tartott túl sok időbe már jött is vissza a gitárral a kezében.

- Mire készülsz?

- Én gitározok te énekelsz. Oké?- meg sem várta mit válaszolok mondta tovább.- Akkor kezdjük kiváncsi vagyok.- és rám kacsintott.

Elkezdte játszani a Moments cimű számukat. Elkezdtem énekelni a közepe felé már ő is bekapcsolódott, igy duetteztünk ketten a nappaliban a TV előtt. Niall kiment a konyhába. Én ddig a kezembe vettem a gitárt, lejátszottam a More Than Thist… Mikor visszaért egy tál pattogatott kukoricával a kezében, leesett az álla.

- Te tudsz gitározni?

- Még csak 2 éve járok, nem nagyon tudok…

- Még mit nem tudok rólad? Mivel fogsz meglepni?

- Az majd út közben kiderül- kacsintottam rá

- Na mit csinálunk?

- Nemtudom de aludni nincs kedvem.

- Az jó mert nekem se.

- Nézzünk valamilyen filmet.

- Milyet?

- Mondjuk… ömm … HORRORT. – ugrott be hirtelen az ötlet.

- Oké

- De valami jót tegyél be, ijesztőt!- parancsoltam nevetve.

- Meglesz, de nem fogsz félni? – kérdezte, miközben kutatott a DVD-k között

- Mit gondolsz? Nem vagyok félős kislány…

- Akkor az jóJ … Hmm ez jó is lesz.- kiválasztott egy filmet- Romantikus horror film. Berakhatom?

- Nanáá :D Na de ROMANTIKUS?

- Ahogy mondtam…

Elinditotta, leült és átkarolt. Rengeteg lány lenne most a helyembe ebben biztos vagyok. Itt vagyok a ONE DIRECTION rezidenciában. Romantikus filmet nézek Niall James Horannal, miközben pattogatott kukoricát eszünk… és a többi, és a többi.

A filmből nem túl sok mindent láttam, mert minden elsötétült és elaludtam. Másnap Niall ébresztett fel.

- Hahóó! Ébresztő, van egy jó hirem!

- Nekem meg egy jó ötletem!

- Akkor most ki kezdje!

- Kezd te!!!!!- vágtam rá habozás nélkül.

9. rész :)) Javában áll a bulii!!

Mikor megláttam a komikat az előző résznél majdnem leestem a székemről, de szó szerint :DD Örülök hogy tetszett ... Na de nem akarom szaporitani a szót jöhet a kilencedik rész, KÖVI 2 KOMI UTÁN, úgyhogy komizzatok :))

........................................................................................................................................................

- Gyere fel velem!- megragadta a kezemet már húzott is felfelé.

A többiek értetlenül néztek minket. Egyedül Jane értette az egész szituációt. Szerintem Niall nem mondta el nekik a koncerten történteket, és ezek szerint Berry és Tory is hallgattak.

- Örülök hogy újra látlak! Nem is tudtam, hogy te ismered Ashlynt.

-Igen ismerem, Jane testvére. Csak most tudtam meg én is, hogy Harry és ő… tudod…

- Persze tudom- vágott közbe.

Hátradőlt az ágyra és lehúzott maga után. Nevettünk. Nagyon jól el voltunk csak sajnos Louis megzavarta ezt a beszélgetést.

- Gyertek le! Kezdődhet a buliii.- mondta a BULI szót kihangsúlyozva, amikor már az ajtóban volt mosolyogva kérdezte. – Upsz csaknem megzavartam valamit?

Niall mindjárt felült.

- Te is tökéletesen időzitesz!- és hozzávágott egy párnát.

Eközben Louis valamit rejtegetett a háta mögött. Egy narancssárga vizipisztoly volt az . Ránkrogta, meghúzta a ravaszt. Tiszta vizek lettünk.

- Ezt nem úszod meg répakirály! – mondta Niall.

- BLEEE!- huncutkodott Lou.

Elkezdték kergetn egymást. ***Ezek se százasok!*** járt a fejemben. Miután már 3-4 –szer körberohanták a szobát, Louis lefelé vette az irányt. Ekkor Niall megfogta a kezemet és vitt magával.

- Ugye hoztál magaddal fürdőruhát?

- Miii? Mivan? Nekünk ezt egy szóval sem mondtátok.

- Na nembaj.

Kiértünk, Louis sehol, ezért lelasssitottunk. Előttünk egy hatalmas medence volt. Ugye most csak álmodok? Valaki csipjen meg valaki .                      

… A medence szélén Niall megölelt. Megláttam Liamet egy fa mögött bujkálni ő szintén egy nagy vizipisztolyt szorongatott. Lassan előjött Louis is. Mindketten ránkfogták a pisztolyt. Mikor eltalált minket a vizsugár, hirtelen elvesztettük az egyensúlyunkat és beestünk a medencébe. A többiek sorra ugráltak be utánnunk. Rengeteget ökörködtünk, Liam többször is lehúzott a víz alá. Az ökörködés után felmentünk Nialler szobájába. Mikor belenéztem a tükörbe, megijedtem saját magamtól. :D Tiszta kócos voltam, kárba ment a vasalás.

-Te még kócosan is gyönyörű vagy. – bókolt Niall aranyosan. Elpirultam, bár őszintén remélem, hogy nem nagyon látszott.

- Nyugi, te sem panaszkodhatsz, még csurom vizesen sem. –vágtam vissza gyorsan.

Már 11 óra volt. Ilyen vizesen hogyan megyünk haza? Anyuék többet el sem engednek otthonról, ha igy meglátnak. Másik ruhát nem hoztunk.

- Nincs kedvetek itt aludni? – ajánlotta fel Harry.

Meglepetten rá majd összenéztünk. Alig birtunk megszólalni. De ha nem megyünk haza akkor az anyuék idegeskedni fognak miattunk…

8. rész:)) Ez most komoly!?

Meghoztam a 8. részt , remélem tetszeni fog mindenkinek .. Kérhetnék páár komit? Jó olvasást!! Addig is Puszpááá:)) 

-Jane Sam jó hírem van!

- Ki vele de gyorsan, kiváncsiak vagyunk. :DD Harry hivott? Mit mondott?-halmoztuk a kérdéseinket szegény alig tudott követni.

-Várjatok, Csak mindent sorjában. Először hivatalos vagyok egy 1D-s bulira, jöhettek velem

-Wáóó ezt hogyan intézted el? *-*

-Ez most hosszú. Másodszor igen Harry hivott♥♥- mondta szerelmesen :D- Csak mink és a fiúk leszünk a bulin….-magyarázta.

- Hát ez szuper! –ugrottunk mind2en a nyakába-

El sem hiszem újra találkozhatok Niallal.Alig vároom(gondolkodtam).. Vajon tudja hogy megyek, és ami még fontosabb emlékszik még rám?

- Mi ez a nagy öröm?- kérdezte Mrs. Clark.

-Képzeld anyu bulira megyüüünk!!

- Rendben csak vigyázzatok magatokra…- mosolyodott el és lement a lépcsőn.

- Menjünk el shoppingolni a nagy alkalomra.-állt elő az ötlettel  Jane.

- Oké az jó lesz, mert úgyse tudnák mit felvenni…

Elmentünk a plázába . Jane egy lila ujjatlan pólót vett fehér farmerral, Ash egy szürke rövidujjút barna félszoknyával, én pedig egy ciklámen szinű FOREVER YOUNG feliratú felsőt fekete csőnadrábbal. A buli előtt hosszú szőke hajamat kivasaltam

Mikor az 1D rezidencia elé értünk Jane sikitott egyet.

- Bocsánat nem birtam ki. –nevetett.

Harry nyitott ajtót. Ashlynt megölelte megcsókolta majd beljebbtessékelt minket.

- Sziasztok!- Jött hozzánk Tory.

-Szia, Helóó!- köszöntünk

- Itt az ideje megismerkednünk…Tory vagyok

- Én Jane

- Az én nevem Sam..

- Oké üljetek le. - Bevezetett minket a nappaliba. A fiúk ott ültek az asztal körül. Louis ölében Berry. Tory is lehuppant Zayn mellé, ő pedig átkarolta.

- Sziasztok csajok!- köszönt Berry

- Hellótok!- mondtuk vidáman.

- Ők itt Jane és Sam. –mutatott be minket Tory.

-Akkor ti már meg is ismerkedtetek.

-Igen

Niall mosolyogva nézett minket. Talán megismert, remélem. Bár mit is gondolok a több ezer lány közül pont RÁM fog emlékezni. De azért reménykedem hogy nem felejtett el. Leültünk, én Nialler mellé, Jane pedig én mellém. J

- Szia csajszi! Hát újra találkozunk… –suttogta a fülembe Niall.

7. rész :)) A "KIHALLGATÁS"

 Itt az új rész... komizzatok pls..

Mikor felértem Jane és Ashlyn az ágyon ültek. Olyan hangulat volt mint egy kihallgatáson…

- Mikor akartad ezt elmondani?- kérdezte Jane.

- Én, Én el akartam, de aztán mégsem mondtam, nem tudom miért.

- Hogyan történt?

- Hát amikor a repülőről leszálltam, Harryt és Louist láttam. Nagyon el voltam gondolkozva. Egyszer csak valaki megszólitott… Harry volt az.. Utána minden olyan gyorsan történt.

- Szóval akkor neked is hirtelen jött minden..- szóltam én is közbe

- De azért elmondhattad volna -.-..

Nagy csend lett amit Ashlyn zavart meg.

- Ugye nem haragszotok rám ez miatt, hirtelen történt mint már mondtam és időm sem volt elmondani.

-Rendben nem haragszunk…-mondtuk

Ashlyn megölelt mendkettőnket. Lementünk befelyezni a reggelit.

- Hol voltál tegnap este, miért csak reggel jöttél haza?- kérdezte Mrs Clark

- Késő estélig könyvtárban voltam, utána elmentem a barátnőmhöz mert már nem akartam zavarni…

Megcsörrent a telefonja.

- Ezt fel kell vennem..- és felment újra a szobába.

Jannel gyorsan megettük a reggelit és mint a villám utána vetettük magunkat..

*Eközben a szobában*

- Szia

-Szia Harry

- Mikor jösz ma át, már hiányollak..

- Mikor mehetek?

- Te bármikor, ma három felé bulit tartunk, ugye ott leszel?

- Persze :D vihetek valakit?

- Ahogy gondolod szivi..

- 2t is?

- Persze, de nem akarunk olyan tul nagy felhajtást, úgyhogy 2nél nagyon többet ne légyszi SORRY!

-- Semmi gond akkor csak 2t viszek és köszönöm a meghivást :D

- De most mennem kell szia szeretlek..

-Szia én is téged. J

6. rész :)) Jane-éknél

Tadáá itt a 6. rész .. Sorry hogy ilyen ésőn.. Ha minden jól megy akkor kövit már holnap teszem addig is jó olvasást.. 

-Haló!- vettem föl.

- Sam hol vagy? Mért nem vártál meg?

-10 perc és lent leszek! Aztán mindent elmondok.

-Mii? Lent, mi az hogy lent? Hol vagy?- mondta immár idegesen

- Pillanat..

Letettem a telefont.

- Niall gyere le!!- szólt Tory

-De én most nem megyek …- mondta Niall

-Nekem most mennem kell, és téged is várnak a rajongóid, szerintem menjünk le.

-Rendben van!- mondta kissé csalódottan.

Elindultunk lefelé. Tory es Berry még fent maradt a szobában.Jane már a lépcsőnél várt, meglepetten nézett minket.

-Szóval akkor Niallal voltál?

- Igen – mondtam és elmosolyodtam.

Niallt már lerohanták a rajongók.Elindultunk hazafelé. Ahogy a koncertház ajtajához értünk valaki kiabál utánnam. Niall volt az.

- Sam!

 Megfordultam és már ott is állt velem szemben. Kezembe nyomta a telefonszámát, és hozzáfűzte:

-Holnap hivj fel!!- :DD nevetett

-Jójó- mondtam boldogan. Nem számitottam arra se hogy utánnam jön de legfőképpen arra nem hogy Niall Horan megadja a telefonszámát.

Jane eközben türelmesen várt engem J

Elköszöntem Nialltól. Mikor haza értünk, vagyis Janeékhez( úgy beszéltük meg hogy ma náluk alszok…) leültünk, és mindent elmondtam neki. Olyan 11 óra felé felmentünk a szobába, bedőltünk az ágyba és aludtunk. Reggel majdnem délbe keltünk föl.Lementünk „reggelizni”

- Na milyen volt tegnap?

- Nagyon jó,- válaszoltuk egyszerre.

- Kedvesek voltak a fiúk..? –kérdezősködött tovább Mrs. Clark

- PerszehogyJ ! –válaszoltam

Jannel egymásra néztünk és nevettünk. Bejött valaki az ajtón.

-Sziasztook! – Ashlyn volt az

Már szaladt is fel a szobájába. Jane felpattant, olyan gyorsan rohant, hogy majdnem hasra esett.

- Sam! Gyere máár! –kiabált le a lépcsőről…

5. rész:)) A koncert

Meghoztam az 5.-részt. remélem jó lett. És légyszi komizzatok :D THX előre is:))

...

Végre eljött a koncert napja, találkozok a One Directionnal. Aznap már 6kor fent voltam, nem tudtam aludni. Felöltöztem, lementem a konyhába. Még nem volt fent senki.Anyuék csak 10 óra felé keltek föl, közösen megreggeliztünk.

-Ma lesz a koncert? – kérdezte anyu.

-Igen 4 órakor, de már 2 óra felé elindulok Janehez, megbeszélünk még pár dolgot.

A reggeli után felmentem a szobámba, elkezdtem twitterezni. Liam kiirta:

- Ma koncert 4-től RT ha jössz.

Elmosolyodtam, retweetteltem. Gyorsan eljött a 2 óra… Fél háromkor indultunk, hogy legyen helyünk elöl, mindjárt a szinpad mellett. Háromra oda is értünk. A koncert házban még nem volt senki. A szinpad fölé ki volt irva : ONE DIRECTION. Egy kicsit később Ashlyn jött elő a függönyök mögül. Megdöbbenve nézett minket, és mi is őt. (Nem tudta hogy jövünk)

- Hát te mit keresel itt, honnan van jegyed? És mit csinálsz a függöny mögött? Oda nem engednek fel senkit!!...

-Ömm. Ezt most hosszú lenne elmagyarázni..

A beszélgetést Harry zavarta meg.

- Ash gyere, próbálunk!-szólt

Ashlyn nagyon zavarban volt, látszott, hogy fél hogyan fog Jane reagálni a helyzetre. Jane meglepetten állt, nem szólt semmit. Fél 4re már tele volt a koncertház sikoltozó rajongókkal. Mikor kijöttek a fiúk kijöttek, annyira hangoskodtak, kiabáltak, hogy azt se hallottam amit Jane mondott, ezért elküldta SMS-ben:

- A koncert után el ne hagyjuk egymást, együtt megyünk ki, szerzünk egy aláirást és egy képet. Utána megkeressük Ashlynt, megkérdezem mi volt ez az egész…

Rábólintottam jelezve hogy rendben van. 4 dalt énekeltek el. Első volt a Moments, utána a More than this, Up all night és a Live while we are young. Különösen észrevettem hogy Niall az egész More than this alatt engem figyelt.

 Amikor végeztek kivonultak. A nagy tömeg megindult kifelé. Jannel egymásba karoltunk, hogy nehogy elveszitsük egymást.

- Te kivel fogsz fényképezkedni? Én Zaynnel.

-Én talán Niallal.

- Aha… Oda nézz ott vannak!- mondta boldogan Jane.- De Niall nincs ott. Várj meg itt, csinálok egy képet Zaynnel és megkeressük őt.

-Oké -mondtam.

Már ott is állt a sorban. A fényképeket Tory (Zayn barátnője ) csinálta. Valaki megfogta a kezemet. Megijedtem és elkaptam. Aztán megint, de most már nem tudtam elvenni mert erősen fogta.

- Szia! Hogy hivnak?

Niall állt mellettem. Nézett rám a gyönyörű kék szemével.J

             

-Sam vagyok. De neked nem a többiekkel kéne lenned?

- De csak szeretnélek megismerni. – kacsintott rám. - Gyere velem, itt nem fogunk tudni nyugodtan beszélni…

Fölmentünk a lépcsőn és bevezetett egy szobába.

-Ülj le az ágyra..

Leültem és ő leült mellém.

-Hány éves vagy Sam?

- 17, október 13.-án leszek 18.

-Az jó és ki a kedvenced az 1D-ből?

-Az titok:P, nem árulom el.

-De én úgy is kiszedem belőled, na légyszi mond már el..

Felnevettünk.

- Talán majd valamikor elmondom..

Valaki kopogott az ajtón. Niall ment kinyitni. Az ajtó előtt Tory és Berry állt.

- Niall jó lenne ha lejönnél, mert hiányolnak a rajongóid és mindenki téged keres…- mondta Tory.

Ebben a pillanatban megszólalt a telefonom. A kijelzőn Jane neve jelent meg. Biztosan keres, teljesen elfeledkeztem, arról hogy ott kellett volna várnom. Most mit fogok neki mondani, hogyan fogom kimagyarázni magam??

4. rész :)) Ashlyn otthon

Sam szemszöge

Becsöngettem Janékhez, az anyukája nyitott ajtót.

-Szia Sam gyere be! Mindjárt hivom Janet.

-Csókolom, oké!

Bementünk a házba. Jane épp jött le a lépcsőn.

-Helló! Na mit mondtak, eljöhetsz?- kérdezte.- Várj menjünk fel a szobába ott elmondod.

- Jó menjünk.

Már húzott is fölfelé a lépcsőn.

-De siessetek megbeszélni, aztán gyertek le mert Ashlyn nemsokára megjön.

-Jólvan anyu!- kiabált le Jane

Bementünk a szobába, leültünk az ágyra.

-Na?

- Megengedték!- mondtam boldogan.

- De jóó! - ugrott a nyakamba Jane.. –Ez lesz életem legjobb napja.

-Nekem is . Mikor lesz a koncert?

-Holnap után 4 órától.

-Az jó. Azt hiszem nem megyünk sehova.

-Hát ne is menjetek, mert leütlek….

-A konyhából kiabálás hallatszott.

-Jane, Sam gyertek le 3 óra múlt.

Lementünk. Ashlyn még sehol...10 perc mulva nyitja valaki az ajtót.

-Sziasztook!- köszönt Ashlyn

-Szia- mondtuk egyszerre.

- Sam te is itt vagy? Régen láttalak!- mondta és megölelt.

- Milyen volt Irország?

- Nagyon szuper…

…

Csak este kilenckor mentem haza, nagyon sokat beszéltünk. Fáradtan dőltem le az ágyba, és már aludtam is. Reggel vettem észre hogy nem vettem át a hálóingemet. Nevettem rajta egy jót. Ez a nap nagyon lassan ment el. Vártam a koncertet. Éjjel se tudtam aludni, csak forgolódtam… Olyan hajnali 3 óra felé aludtam csak el.